A XVIII. századi kottás feljegyzéseket Domokos Pál Péter és Papp Géza jelentették meg, a tágabb értelemben vett verbunkos kéziratos emlékeit Papp Géza adta közre. A verbunkos kéziratokban a sok ismeretlen összeállító és szerző mellett nagy számban találjuk a korszak legismertebb előadóinak és szerzőinek, Bihari Jánosnak, Lavotta Jánosnak, Csermák Antalnak, Ruzitska Ignácnak, Rózsavölgyi Márknak műveit. A 19. századi népies műzenei repertoárból, melynek gerincét a nóta műfaja adja, a leginkább használatban volt darabok szintén hozzáférhetők katalógus formában Kerényi György Népies dalok c. kiadványában. A műfaj egyik legtermékenyebb 19. századi szerzőjének, Szentirmay Elemérnek pedig monografikus kötete is megjelent, szintén Kerényi szerkesztésében. A verbunkosok, az 1830-as évektől megjelenő lassú és gyors csárdások, a népies műdalok az ugrásszerűen beindult kottakiadás, valamint a népszínművek révén is rohamos gyorsasággal terjedtek. Ideológiai háttérként, érzelmi táptalajként pedig a magyar nemzet politikai és kulturális entitásként való megteremtése szolgált. A nemzeti jellegek felkutatása, erősítése és megteremtése a társadalom minden szegmensét átjárta. A nemzeti öntudat és kultúra felvirágzása éppen egybeesett a romantikus zenei ízlés általános elterjedésével, a polgárosuló magyar társadalomban a műkedvelő szintű zenélés, a házi muzsikálás gyakorlatának térnyerésével.

A nagy zeneszerzők magyaros tematikájú műveinek jegyzéke, forráshelyzete nagyobb részt ismert. A style hongrois igazi népszerűségéről azonban Prahács Margit által összeállított és 1943-ban megjelent katalógus nagyszámú adatai adnak képet. Összességében több mint 1000, nem magyar (értsd nem magyarországi) szerzőt sorol fel műveikkel együtt.[i]A lista a magyaros zenei elemek európai közkedveltségének számszerű bizonyítéka.

 


[i] Magyar témák a külföldi zenében = Éléments hongrois dans la musique européenne : essai bibliographique. Szerzők szerint összeállította, és bevezetővel ellátta Prahács Margit; az előszót írta Kodály Zoltán; Pázmány Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete, Budapest 1943

 
 

 

Papp, Géza: „Die Quellen der »Verbunkos Musik« – Ein   bibliographischer Versuch.” A) Gedruckte Werke I. 1784–1823, Studia Musicologica 21 (1979), 151–217; II. Sammlungen 1822–1836, Studia Musicologica 24 (1982), 35–97; III. 1822–1836, Studia Musicologica 26 (1984), 59–132; IV. 1837–1848, Studia Musicologica 32 (1990), 55–224.

 

Papp Géza: A verbunkos kéziratos emlékei