Szakirodalom

STUDIES, CATALOGUES, BOOKS (SELECTION)

  1. Bartók, Béla: “Gypsy Music or Hungarian Music?” [1931]. English translation in Musical Quarterly 33/2 (1947), 240–257.
  2. Bartók, Béla: The Hungarian Folk-Song [1924]. Ed. Benjamin Suchoff, Albany 1981.
  3. Bereczky, János: „Az alkalmazkodó pontozott ritmus megjelenése népzenénkben” [Appearance of Adjustable Rhythm in Hungarian Folk Music]. Zenetudományi dolgozatok 2003, 411–454.
  4. Bellman, Jonathan: The ‘Style hongrois’ in the Music of Western Europe. Boston 1993
  5. Bereczky, János: „A magyar népzene új stílusa. (Fejlődéstörténeti áttekintés)” [The New Style of Hungarian Folk Music. (Synopsis of Development History)], Ethnografia 115 (2004/4), 345–404.
  6. Bónis, Ferenc: „Magyar táncgyűjtemény az 1820-as évekből” [Hungarian Dance Collection from the Years of 1820], Zenetudományi Tanulmányok, I. (1953), 697–732.
  7. Bónis, Ferenc: „Die ungarischen Tänze der Handschrift von Appony (Oponice)”, Studia Musicologica, VI. (1964), 9–23.
  8. Bónis, Ferenc: „Ungarische Musik im XVII.–XVIII. Jahrhundert”, Musica antiqua Europae orientalis I: Bydgoszcz and Toruń 1966, 258–273.
  9. Dalfüzér 1844. Tompa Mihály kéziratos, kottás népdalgyűjteménye [A Set of Songs. Mihály Tompa’s Manuscript of Notated Folk Songs]. Hasonmáskiadásra előkészítették és tanulmányokkal ellátták: Pogány Péter és Tari Lujza. Miskolc 1988
  10. Domokos, Mária: „A 16–17. század magyar tánczenéje” [Hungarian Dance Music of the 16th–17th Centuries]. In: Magyarország Zenetörténete II. (szerk.: Bárdos Lajos), Budapest, 1990. 473–530.
  11. Domokos, Mária: „Die Tänze der Barkóczy-Handschrift (18. Jh.)”, Studia Musicologica 215–247.
  12. Domokos, Mária: Lavotta János (Magyar zeneszerzők 6.) [János Lavotta (Hungarian Composers 6.), Budapest 1999.
  13. Domokos, Mária–Paksa, Katalin: “The Hungarian Folk Song in the 18th Century”, Studia Musicologica 49. (2007), 105–125.
  14. Domokos, Pál Péter: „Magyar táncdallamok a XVIII. századból” [Hungarian Dance Melodies from the 18th Century]. Zenetudományi tanulmányok IX., Budapest, 1961. 269–294.
  15. Domokos, Pál Péter: ‘Der Moriskentanz in Europa und in der ungarischen Tradition’ Studia Musicologica, X (1968), 229–311.
  16. Domokos, Pál Péter: „Beziehungen der Musik des 18. Jahrhunderts in Ungarn zur ungarischen Volksmusik von heute”, Studia Musicologica, VI (1964), 25–37.
  17. Domokos, Pál Péter: Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században [Instrumental Dance Musik in 18th Century], Budapest 1978
  18. Gárdonyi, Zoltán: Die ungarischen Stileigentümlichkeiten in den musikalischen Werken Franz Liszts. Doctoral diss. Friedrich-Wilhelm Universität, Berlin 1931.
  19. Gellen, Adam: „Eduard Reményis Jugendjahre und seine Beziehungen zu Johannes Brahms — Eine biographische Skizze” Studia Musicologica 49. (2008), 295–319.
  20. Gellen, Adam: Brahms und Ungarn.Verlegt bei Hans Schneider, Tutzing 2011
  21. Hamburger, Klára: Liszt. Trans. Gyula Gulyás, Budapest 1980.
  22. Kerényi, György: Népies dalok [Folk Style Songs], Budapest 1961.
  23. Kerényi, György: Szentirmay Elemér és a magyar népzene [Elemér Szentirmay and the Hungarian Folk Music], Budapest 1966.
  24. Képes magyar zenetörténet [Music in Hungary. An Illustrated History]. Szerk.: Kárpáti, János, Rózsavölgyi és Társa, Budapest 2011. English edition (translated by Bernard Adams), Budapest 2011
  25. Kodály, Zoltán: Magyarság a zenében [Hungarian in Music], Visszatekintés II., Budapest 1964.
  26. Liszt, Ferenc: Des Bohémienset de leur musique en Hongrie, Paris 1859.
  27. Major, Ervin: ‘Ungarische Tanzmelodien in Haydns Bearbeitung’, Zeitschrift für Musikwissenschaft, XI (1928–9), 601–604.
  28. Major, Ervin: Bihari János, Budapest 1928 (With the Catalogue of Bihari’s Works)
  29. Major, Ervin: „Liszt Ferenc magyar rapszódiái” [Hungarian Rhapsodies of Ferenc Liszt], Muzsika, I/1–2 (1929), 47–54.
  30. Major, Ervin: Brahms és a magyar zene. A „magyar táncok” forrásai [Brahms and Hungarian Music. Sources of ‘Hungarian Dances’], Budapest 1933.
  31. Major, Ervin: A népies magyar műzene és a népzene kapcsolatai  [Relationships of Folklike Hungarian Art Music and Folk Music] (diss., Szegedi Egyetem 1930) in: Fejezetek a magyar zene történetéből [Chapters from the History of Hungarian Music] (szerk.: Bónis Ferenc) Budapest 1967, 158–180.
  32. Major, Ervin: „A galántai cigányok” [Gypsies of Galanta], Magyar Zene I/1–6 (1960–1961), 243–248.
  33. Martin, György: „Der siebenbürgische Haiduckentanz”, Studia musicologica, XI (1969), 301–321.
  34. Martin, György: ‘Weapon Dance Melodies and Rhythmic Multiplicity’, Studia musicologica, XXI (1979), 79–112.
  35. Martin, György: „Die Kennzeichen und Entwicklung des neuen ungarischen Tanzstiles”, Acta ethnographica, XXVIII (1979), 155–175.
  36. Martin, György: ‘Peasant Dance Traditions and National Dance Types in East-Central Europe in the 16th–19th Centuries’, Ethnologia Europea, xv (1985), 117–128.
  37. Magyar témák a külföldi zenében = Éléments hongrois dans la musique européenne : essai bibliographique. ed. Prahács, Margit; introduction by Kodály, Zoltán; Pázmány Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete, Budapest 1943
  38. Pálóczi Horváth Ádám gyűjteménye az 1813. évből [Collection of Ádám Pálóczi Horváth from 1813], ed. Dénes Bartha, József Kiss, Budapest 1953.
  39. Papp, Géza: „Die Quellen der »Verbunkos Musik« – Ein bibliographischer Versuch.” A) Gedruckte Werke I. 1784–1823, Studia Musicologica 21 (1979), 151–217; II. Sammlungen 1822–1836, Studia Musicologica 24 (1982), 35–97; III. 1822–1836, Studia Musicologica 26 (1984), 59–132; IV. 1837–1848, Studia Musicologica 32 (1990), 55–224.
  40. Papp, Géza: A verbunkos kéziratos emlékei. Tematikus jegyzék. [The Verbunkos Manuscripts. Thematic Catalogue] Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának anyagából közreadja Papp Géza [ed.]. Budapest 1999
  41. Papp, Géza: „Die Quellen der »Verbunkos Musik« – Ein bibliographischer Versuch.” B) Handschriften (–ca. 1850) I. Aus dem Material der Budapester Bibliotheken. Studia Musicologica 45 (2004), 331–406.
  42. Papp, Géza: Hungarian Dances 1784-1810. Musicalia Danubiana 7, Budapest 1987
  43. Pávai, István: Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje [Folk Dance Music of Hungarians in Transylvania, and Moldva] Budapest: Teleki László Alapítvány, 1993
  44. Pávai, István: „Interethnische Beziehungen in der volkstümlichen Tanzmusik Siebenbürgens”, Regionale Volkskulturen im überregionalen Vergleich: Ungarn – Österreich, Graz. 1998. 23–34.
  45. Pávai, István: „Sajátos szempontok az erdélyi hangszeres népi harmónia vizsgálatában” [Special Aspects in the Ivestigation of Harmonization of Transylvanian Instrumental Folk Music]. Zenetudományi Dolgozatok 1999, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1999, 53–74.
  46. Pávai, István: Interethnische Beziehungen in der volkstümlichen Tanzmusik Siebenbürgens. Regionale Volkskulturen im überregionalen Vergleich: Ungarn – Österreich. Graz. 1998. 23–34.
  47. Pesovár, Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai [Centuries of the Hungarian History of Dances]. Hagyományok Háza, Budapest 2003
  48. Pethő, Csilla: „‘Spieln Zigeuner lustig Liedel’: a magyar szórakoztató zene és a cigányzenészek külföldi recepciója a 19. században” [‘Spieln Zigeuner lustig Liedel’: Foreign Reception of Hungarian Popular Music and Gipsy Musicians in the 19th Century]. Magyar Zene XL/1 (2002), 73–80.
  49. Richter, Pál: „Egzotikum és depresszió – Értelmezések és félreértelmezések a magyaros stílus kapcsán” [Exoticism and Depression – Interpretations and Misinterpretations in Connection with the style hongoris]. Magyar Zene XLVIII/1 (2010), 33–47.
  50. Sárosi, Bálint: A hangszeres magyar népzenei hagyomány [Hungarian Instrumental Folk Music Tradition]. Budapest: Balassi Kiadó, 2008.
  51. Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban [Instruments in the Hungarian Folk Tradition]. Budapest: Planétás Kiadó, 1998.
  52. Sárosi, Bálint: A cigányzenekar múltja. Az egykorú sajtó tükrében 1776–1903 [Gypsy Bands in the Past. A Survey of Contemporary Press 1776–1903]. Budapest: Nap Kiadó, 2004.
  53. Sárosi, Bálint: A cigányzenekar múltja. Az egykorú sajtó tükrében 1904–1944 [Gypsy Bands in the Past. A Survey of Contemporary Press 1904–1944]. Budapest: Nap Kiadó, 2012.
  54. Sárosi, Bálint: Gypsy Music [1970]. Trans. Fred Macnicol, Budapest 1978.
  55. Szijjártó, Csaba: A cigány útra ment…– Magyar cigányzenészek külföldjárása a kiegyezés előtt [The Gypsy took the Road…– Travels Abroad of Hungarian Gypsy Musicians Before the Compromise of 1867]. Budapest: Masszi Kiadó, 2002.
  56. Tari, Lujza: Különbféle magyar nóták a 19. század elejéről – Allerlei ungarischen Melodien vom Beginn des 19. Jahrhunderts. Budapest 1998.
  57. Tari, Lujza: A szabadságharc népzenei emlékei. [Relics of Folk Music from the War of Independence (1848–49)] CD-ROM, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet és Enciklopédia Humana Egyesület, 2000.
  58. Tari, Lujza: Lisznyay Julianna hangszeres gyűjteménye 1800 [Instrumental Music Collection of Julianna Lisznyay 1800]. In: Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 12. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1990.
  59. Szabolcsi, Bence: “Exoticisms in Mozart”, Music and Letters 37/3 (1956), 323–332.
  60. Szabolcsi, Bence: A Concise History of Hungarian Music, Trans. Sára Karig, Budapest 1964.
  61. Szabolcsi, Bence: The Twilight of Ferenc Liszt [1956], Trans. András Deák, Budapest 1959.

 

COLLECTIONS, PUBLICATIONS FROM the 19th CENTURY

(Bibliography of the book Népies dalok [Folk Style Songs] by György Kerényi)

Almási, S.: Magyar Dalnok vagy Énekes Gyűjtemény. (Ungarischer Sänger oder Liedersammlung). Der II. Band (1834) im Handschriften-Archiv der Ungarischen Akademie der Wissenschaften.

Bartalus, I.: Magyar Népdalok, Egyetemes Gyűjtemény I— VII. Budapest (Ungarische Volkslieder, Universal-Sammlung). I. = 1873, II. = 1875, IH. = 1883, D7. = 1894, V, VI. = 1895, VII. = 1896.

Bartay, A.:   Eredeti   Nép-Dalok. Klavírkísérettel gyűjtögette B. A. Pesten. (Originale Volkslieder. Mit Klavierbegleitung gesammelt durch B. A. in Pesth. Heft 1. (1833), Heft 2. (1834).

Bebecz, E.: Nemzeti lant (zongorára, címekkel) Bp. (Nationale Laute, für Klavier, mit Titel. 1884— 1900) I—V. 25 Lieder in jedem Heft.

Berggreen, P. A.: Folkesange og Melodier (Volks­lieder mit Melodien) 1847.

Bognár, I.: 50 eredeti nép- és magyar dal, Pest. I. (Rózsavölgyi,  1856), II. neuer Band (Emich, 1857, neu gedruckt: 1858). (50 originale Volks­und ungarische Lieder, Pesth.)

Dalfűzér  (Liederkranz):  Handgeschriebene  Lieder­sammlung im Musikalienarchiv der Nationalen Bibliothek Széchényi, Budapest.

Dávidné Soltári (Psalmen der Frau Dávid): Hand­geschriebene Liedersammlung (1790—91) in der Bibliothek der Hochschule zu Sárospatak.

Földes—Demeter:   Emlék.   A   legszebb   magyar dalok válogatott gyűjteménye. 150 dal. Bpest 1876. (J. Földes und R. Demeter: Andenken. Eine   ausgewählte   Sammlung   der   schönsten ungarischen Lieder. 150 Lieder).

Füredi, M.: 100 magyar Népdal. Gyűjtötte s Bognár Ignác  zongorakíséretében  kiadta  F. M.   Pest, 1851. (100 ungarische Volkslieder. Gesammelt und mit Klavierbegleitung von Ignác Bognár, heraus­gegeben von Mihály Füredi.)

Kiss, D. (1844): Kiss Dénes kéziratos népdalgyűjte­ménye, 1844.  (Handgeschriebene   Volkslied­sammlung   des   Dénes   Kiss).   Die  Texte  im Musikalienarchiv   der   Nationalen   Bibliothek Széchényi, Budapest,   die  Melodien im Hand­schriftenarchiv der Ungarischen Akademie der Wissenschaften.

Kiss,  L.:  Kiss Lajos  kéziratos népdalgyűjteménye (Handgeschriebene Volksliedsammlung des Lajos Kiss) 1864—1879 bzw. 1882, I—IV. Im Musika­lienarchiv der Nationalen Bibliothek Széchényi, Budapest.

Limbay, E.: Magyar Dal-Album. Bp. 1880. (Unga­risches Liederalbum). Die Texte separat: Magyar Daltár (Ungarische Liedersammlung) I— VI. Bp. 1879—1888.

MNW = Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből. I— XV. fogás (1823—1832). (Ungarische Weisenaus dem Komitat Veszprém Heft I—XV.)

Mátray (1849) = 37 népdal bariton hangra. Kézirat, (37 Volkslieder für Baritonstimme. Manuskript, 1849.)

Mátray, G.: Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteménye. Budán, I. kötet 1. füzet (1852), 2. füzet (1854), II. kötet (1858). (Universale Sammlung Unga­rischer Volkslieder. Ofen, I. Band 1. Heft (1852), 2. Heft (1854), II. Band (1858).)

Mindszenty, D.: Nemzeti Dalgyűjtemény, ajándékul a barátság és szeretetnek (1832). (Nationale Lieder­sammlung, als Geschenk der Freundschaft und Liebe). Manuskript im Handschriften-Archiv der Ungarischen Akademie der Wissenschaften.

Slov. Spevy = Slovenské Spevy (Slowakische Lieder), Türe. Sv. Martin, I. 1880., n. 1890., HI. 1899.

Szabó, J.: Közkedvelt népdalok gyűjteménye, vagy rendszeres népdal iskola. Teschen, é. n. (Samm­lung beliebter Volkslieder, oder systematische Volksliedschule. Teschen, ohne Datum).

Színi, K.: A magyar nép dalai és dallamai. Pest, 1865. (Lieder und Melodien des ungarischen Volkes).

Frau Szunyogh = Nótás könyv. 530 összegyűjtött magyar nóta dallama ós szövege (Szunyogh Lórántné). Nagyvárad, 1900. (Liederbuch. Melo­die und Text 530 gesammelter ungarischen Lieder [Frau L. Szunyogh] Großwardein, 1900.)

Tóth (1832) = Tóth István Kiskunfilepszállási orgonista és kántor által lekótázott Áriák és dallok verseikkel (Arien und Lieder samt Texte, abgeschrieben durch István Tóth, Organist und Kantor in Fi-lepszállás) (1832—43). Im Handschriften-Archiv der Ungarischen Akademie der Wissen­schaften.

Zsasskovszky, F. und E.: Harmonia I—H. Eger (Erlau), 1870.

Bárd, Klökner, Nádor, Rózsavölgyi waren Verleger in   Budapest.   Der gewohnheitsmäßige    Titel ihrer Sammlungen ist: 101 magyar népdal (101 ungarische Volkslieder).